Az első maratonom

     Szaladni jártam már korábban is, de elég rendszertelenül és mondhatni nagyon ritkán. Február vége fele fogtam neki komolyabban, heti 4-5 alkalommal. A maraton leszaladása egy volt a bakancslistámon, amit egyszer teljesíteni szerettem volna, de utána nem terveztem újabb maratonokat szaladni.

    Kezdetben elég gyengén ment a szaladás vékony 4 kilométer jött össze, aztán a levegő elfogyott mondanom sem kell a 10 év cigizés hozzájárult ehhez. A cigit már egy ideje leraktam, úgyhogy azt mondtam itt az ideje, hogy lefussak egy maratont. Kezdtem utána nézegetni a maratonoknak, találtam is egyet a közelben Kolozsváron. A baj csak az volt, hogy 49 nap volt a maratonig és abban az időszakban a 10 kilométer is kihívásnak tűnt.

XXI. Tavaszi futóverseny Szováta 2015

    Nem nagyon volt akitől tanácsot kérjek, ezért hagyatkoztam az interneten találtakra. Minden féle edzésterv van, de ahogy nézegettem kezdtem elszomorodni, hogy mindenhol legkevesebb16 hetes edzésterveket tesznek közzé. Annyi időm nekem nem volt, ezért már az ötödik szaladáskor lefutottam egy félmaratont nem egészen sík terepen. Elég gyenge idővel 1:56:53, de nagyon örvendtem neki, hogy le tudtam szaladni. Feszesen tartottam magam az általam leírt programhoz, ha esett ha havazott kimentem és edzettem. Nagy fájdalmaim voltak, de az első két három kilométer után elmúltak. 3 hét után éreztem, hogy nem kis vállalkozás felkészülni egy maratonra és hogy ez az intenzív edzésterv kezd megviselni. Jól esett volna egyszer-egyszer kihagyni egy edzést, de én nem az a személy vagyok. Nem alkudozom magammal, az eltervezetteket ha törik ha szakad meg kell csinálni.

     Napról napra fejlődtem, szinte hetente jöttek a személyes rekordok 10 kilométeren, egy óra alatt megtett távon stb. Ezek növelték az önbizalmam és arra sarkaltak, hogy még keményebben edzek. Nem tudom más, hogy van vele, de én reggelente mikor ébredtem alig tudtam 20-30 percig járni a fájdalmaktól. Nemsokkal a nevezések lezárta előtt befizettem a Kolozsvári nemzetközi maratonra, ezzel azért vártam szinte az utolsó napig, hogy lássam hol állok  - képes leszek lefutni a maratont vagy sem. A legnagyobb táv amit szaladtam a maraton előtt az 30 kilométer volt és akkor jött egy nagyon kellemetlen eset, amint megálltam úgy kezdtem savasodni, hogy alig tudtam hazavezetni autóval. Olvastam mindenhol a "falról" ami 30 kilométer felett szokott jönni és a legtöbbször ennél a távnál adják fel az emberek. Ahogy közeledett a maraton kezdtem egyre jobban elbizonytalanodni, kezdtem nem hinni abban hogy letudom-e szaladni. Mindez odáig fajult, hogy szinte írtam a szervezőknek, hogy csak félmaratonra szeretnék menni. Végül meggyőztem magam, szaladtam 7 félmaratont edzésként magányosan, azt már biztosan hivatalos versenyen is letudom szaladni, de a maraton az igazi kihívás kérdőjel maradt, ezért a mellett döntöttem.

    Egy nappal a maraton előtt került megrendezésre a XXI. Tavaszi futóverseny városunkban Szovátán, amire szívem szerint szerettem volna menni, de tudtam jól, hogy nem a legjobb ötlet maraton előtt bevállalni egy versenyt, hacsak 4 kilométeres is. Végül Alpár barátom biztatására elmentünk a 4 km  Cross versenyre. Amíg nem értem a rajt vonalhoz úgy voltam vele, hogy nagyon laza tempóban fogok szaladni, nem erőltetem magam. Amikor oda álltam a rajthoz, rájöttem hogy mennyire is hiányzott ez a verseny előtti gyomorideg. Régen versenyszerűen sakkoztam, meg asztaliteniszeztem ott éreztem mindig ezt az érzést. Nagyon jól esett teljesen felpörögtem, ami annyira volt jó hogy a 200 futóból Openben 17. helyen értem célba és a korosztályomban első helyen végeztem.

XXI. Tavaszi futóverseny Szováta 2015

    A verseny előtt volt szerencsém több maraton futóval is találkozni, de egyvalakitől kaptam egy nagyon jó tanácsot: Ha a testedre hallgatsz nem fogod lefutni a maratont!(köszönöm Cs. M.) Ebben minden benne volt, tudtam hogy fájni fog, azt is tudtam,hogy nem adják ingyen, mert a maraton a kitartás szimbóluma.

Elvárásaim nem igazán voltak a maratonnal szemben, annyit szerettem volna viszont hogy 4 óra alatt szaladjam le. Versenyezni nem akartam másokkal, csak magamért akartam szaladni. A verseny előtti héten étrendet váltottam és próbáltam feltölteni a szénhidrát készleteim.

    A Szovátai verseny díjátadóját követve autóba ültem és mentem is Kolozsvárra, hogy tudjak elegendő időt aludni. Még aznap kivettem a verseny csomagom aztán mentem pihenni Alpárékhoz. Nem lett abból korai alvás, jóval éjfél után még olyan gyomoridegem volt, hogy a szívem ugrott ki a helyéről. Végül sikerült aludnom 4 órát. Reggelinek lenyomtam 2 banánt egy kávét, szárított barackot és teljes kiőrlésű kekszet. Megérkeztem a kolozsvári arénához, 1 fok volt 7 órakor és e mellé még társult egy csípős szél is. Nem tudtam dönteni, hosszú cuccban szaladjak vagy teljesen rövidben.

    Végül a rövid mellett döntöttem de nem volt kellemes kiállni a csípős szél útjába. Pár ismerőssel is találkoztam, így a verseny előtt hamar eltelt az idő.

 
   

Maratonul International AROBS Cluj-Napoca 2015

   Lassan átsétáltam az atlétika pályára, ahol már sorakozott a tömeg a rajtvonal mögött. Cikáztak a gondolatok a fejemben - gyomorideg egy kis félelem, önbizalomhiány, de valahol ott legbelül éreztem, hogy meg tudom csinálni. Elhangzott a visszaszámlálás és elrajtoltunk, az első 100 métert a tömeg miatt elég sétálós tempóban tettük meg, vigyázva egymásra, hogy ne tapossunk le senkit. Megtettünk egy kört a stadionban, majd a  város központja fele vettük az irányt. Mindenhol azt olvastam, hogy az elején ne szaladjam ki magam, tartalékoljak a végére. Első kilométerem lett a leglassabb aztán majd beálltam egy kényelmes tempóba és élveztem a szaladást. Minden frissítő ponton ittam, az elején még nem ettem. 

    Nagyon élveztem a szaladást, jó hangulat volt szurkoltak az út széléről a járókelők, egy-egy ponton zene is volt. Két kör után a féltávnál voltam, egészen jó állapotban nem voltak fájdalmaim és nem voltam fáradt. Itt a központi parkban a közvécét is útba kellett ejtenem, mivel nem volt nálam pénz a hölgy rám akarta zárni a kócerájt :). 24 kilométernél kaptam egy kört a  kenyai és a magyar futótól. Kezdett megcsappanni a futók száma, mivel a félmaratonosok már lefutották az ők részüket. A harmincadik kilométernél kezdtem érezni, hogy a cukor szintem kúszik lefele rendesen, betoltam e gélt lesz ami lesz azt mondtam. Nem kellett sok idő 5 perc körül egészen helyrejöttem és még gyorsultam is. Nagyon figyeltem a szervezetemre, vártam, hogy abba a bizonyos "falba" mikor szaladok bele, de nem jött a fal - igaz voltak itt ott fájdalmaim de egészen jól tűrtem ezeket. Mikor utoljára kifutottam a kolozsvári Arénából és elindultam az utolsó 10 kilométerre akkor éreztem először, hogy most már le tudom szaladni életem első maratoni távját. Nagyon jól megszervezett maraton volt, lelkesítették az embert több ponton is, a frissítő pontok is elég sűrűn voltak.

    Az utolsó kilométerek kezdtek lassabban telni, de elég sok embert előztem miközben a fülemben maximum hangerővel szól az Aerothmith - Shut up an Dance dala. Magam után hagytam a 40 kilométert is és ekkor már kezdtem elképzelni azt amikor befutok a célba. A Szamos partján szaladtam, elég unalmas egy szakasz volt ez, nagy egyenes majd egy visszaforduló, de valahogy ezen is túlestem. Már láttam az Arénát jött az AC/Dc a fülemben nem is tudom szavakba önteni milyen érzés volt beszaladni a stadionba és meglátni a célvonalat. 

     A szemem bekönnyesedett mikor szaladtam be, eszembe jutottak a Medve-tó körüli edzések a fájdalmak a kérdőjelek. Beszaladtam a nyakamba akasztották a befutó érmet és amikor megálltam azt kérdeztem magamtól: na és akkor mi lesz tovább a szaladással? egy maratont akartam leszaladni, de a célban éreztem már, hogy ezt nem tudom abba hagyni.  

     A hivatalos maratoni időm 3:36:55 lett, ezzel összesítésben a 89.-ik helyen futottam be, mindössze 7 nő volt gyorsabb nálam. Megállás után jött a savasodás rendesen, intenzív fájdalmak mindkét lábomban, de kit érdekelt? lefutottam a maratont!!!!! Ez valóban a kitartás próbája volt, de a maraton után éreztem, hogy sokat tartalékoltam, nem szaladtam teljes gőzzel, de ez pontosan így volt jó első maratonnak. 

     Az első maratonom óta eltelt már 4 hónap és elmentem a Székely maratonra augusztus 2.-án a nagy melegben szaladtam egy 3:08:01-es maratont, majdnem fél órát javítottam a 42.2 kilométeres távon. Ezek után már a következő cél az, hogy 3 óra alatt fussak valahol egy maratont :)