2015. szeptember 8., kedd

Bucsecs Légpárkány túra

    A légpárkány túrát azt hiszem nem kell senkinek reklámozni, ez az útvonal a Bucsecs hegységben található. Már a neve is sugallja, hogy a túrázó kitettebb helyeken fog haladni az útvonal több részén is. Az útvonal bejárását nem segíti egyetlen turisztikai jelzés sem. Ennek köszönhetően jóval kevesebb túrázó fordul itt meg mint a Bucsecs jelzett ösvényein. Kétféle képen juthat el ide az ember: - ha valaki olyannal megy el erre a túrára aki már ismeri az útvonalat, vagy hanem egymaga dokumentálódik az útvonalról és van annyi önbizalma hogy el is indul, hogy felfedezze ezt a varázslatos helyet. Az én esetemben az utóbbira esett a választás, elsősorban azért mert az ismerőseim, túratársaim közül senki sem volt ezen az útvonalon. Mindenképpen nagyon stabil időjárás esetén szerettem volna lejárni ezt a túrát, ezért az első túrahirdetést el is kellett halasztanom. Végül jött a kitűnő időjárás előrejelzés és a csapat is összeállt a következő felállásban: a szebbik nemet két bátor hölgy képviselte: Erika és Juci na meg  Jocó, Pista és jómagam.

    


    A túrát megelőzően dokumentálódtam a fellelhető minden forrásból, kezdve a blogoktól a túra videók na meg a Gps-el rögzített útvonalakig. Reggel 8:45 kor már Busteniből el is indultunk a Căminul Alpin-tól. A túraútvonal első része azonos a fehér völgy útvonalával, ezen a részen az ösvény jól látható, habár rengeteg elágazás van ami összekavarhatja a túrázót. Majd két kilométer után a fehér völgy útvonaltól eltér jobbra a Costila menedékhely fele a mi útvonalunk. Ezen blogbejegyzés célja nem a részletes útvonal dokumentálása, hiszen vannak ennél sokkal jobb leírások, ezért csak egy két kulcsfontosságú hely leírására térek ki majd a továbbiakban. 

Nem mindennapi anyag használat
     Az ösvény még mindig jól látható volt, egyenletesen emelkedett felfele egész a Costila bivak házig. Ahhoz, hogy az ember leereszkedjen a bivakhoz le kell térni egy picit a Légpárkány útvonalról jobbra de két percnyi kitérőt jelent csupán az egész. Ez a sziklamászók bivakhelye, közvetlenül ahogy kilép az ember a bivakból már mászhat is különböző nehézségű utakat a Tancul Mic és a Tancul Ascutit sziklafalain. 

A csapat
    Itt a Costila bivaknál tartottuk az első pihenőt, majd balra vettük az irányt, hogy visszatérjünk a helyes útvonalra. Innentől kezdve kezdett az ösvény bebokrosodni, elég nehezen volt látható és a lábaknak sem volt a legkényelmesebb ezen gyalogolni. Itt is láttunk több elágazást, őszintén mondva nem tudom hova vezetnek, majd lassan egy gerinc élén követtük a sűrű erdőben az ösvényt. Itt már a traszé meredeksége elérte azt a szintet aminél azt szoktuk mondani: na ez pont olyan ahogy én szeretem :) Láncos biztosítás is van ami, esőzéseknél meg havas csúszós időjárás esetén nagyon nagy segítség.



    Lassan 1000 méter szintkülönbség megtétele után az erdőhatár fele kerültünk és innen már szép kilátásunk nyílt a Prahova völgyére, a fehér völgyre a Picatura gerincre, a Caraiman keresztre. Itt tartottunk egy nagyobb szünetet, kajáltunk és fotóztunk. Kíváncsian vártuk már, hogy a légpárkány kitettebb részeihez érjünk. 

Tancul Ascutit sziklatömb és a mélységben a Costila bivak
Creasta picaturii
    Nagyon jó hangulat volt, csodálatos időjárás sehol egy felhő sem volt az égen néha a szél erősebben fújt a kelletnél, de ez a melegben egészen jól esett. Az ilyen szép kilátásokért érdemes kifele menni a meredek oldalakon, kárpótol minden verejtékért.

Igen igen, ott fogunk menni perceken belül :)
   
Mert néha jó megállni és hálát adni, hogy egészségesek vagyunk, sportolhatunk!
    Innen tovább indulva utunk meredek jól kitaposott ösvényen vezetett magas borókás között és látszott már a fejünk fölött a légpárkány  része is. Az utóbbi időben egyre jobban a kitettebb részeken érzem jól magam és mind olyan túrákra megyek ahol ezt a szükségletem kielégíthetem. Hát az előttünk álló terep ezt tökéletesen kielégítette,  keskeny párkány, szédítő mélység, egy rossz lépéssel az ember hamar a díszszázadban találja magát!

A Légpárkány beszállása

Mert az emberi nagyság eltörpül a természet méretei előtt
Életkép
    Élveztem minden percét a mászásnak és ezen a szakaszon megváltozott a Bucsecs hegységről alkotott véleményem, egyszerűen fantasztikus.... az a nagy tér ami körülvett lefele a nagy mélység ami elővigyázatosságra késztetett,  hatalmas sziklafalak mellettünk - a távolban.... Ezekért a dolgokért túrázom úgy-hiszem és ha veszélyt is rejt ez a tevékenység úgy gondolom megéri vállalni a rizikót.

Fejre-állító mélység :)


    Nem tudom miért de nagyon rövidnek tűnt a légpárkány rész, ami számomra leírásokból nem derült ki, igaz az ember mikor igazán jól érzi magát akkor az idő érzéke felmondja a szolgálatot.







     Amint végigmentünk a párkány teljes hosszán a Fehér völgy gerincére értünk ki, ez egy kiszélesedett gerinc, könnyű szerrel mentünk ki rajta miután tartottunk egy kaja szünetet meg fényképezésre is szakítottunk időt. Ez a gerinc tele volt havasi gyopárral.... igen látszik, hogy ide már nem jut el minden "Papucsos" vagy "félcipős" turista.

Puff  a nyakig érő havasi gyopár mellett :)

    Így, hogy a hátunk mögött tudhattuk a légpárkányt egy kicsit megkönnyebbültem hisz odacsaltam magamon kívül 4 személyt és volt rajtam nyomás, hogy esetleg beletévedünk a falba és nem tudunk végigmenni a tervezett útvonalon. A terv az volt, hogy a légpárkányt követően végigmegyünk a fehér völgy gerincen majd balra a Costila nagy övön belemegyünk a Fehér völgybe, majd a völgyön ki a platóra.  Jocó és Pista úgy döntöttek más úton mennek fel a platóra még pedig a Gelepeanu saroknál a culoir-on keresztül. Mi maradtunk az eredeti tervnél és elindultunk a látványos Costila övön.


   
    Elváltunk egymástól és úgy beszéltük, hogy a Caraiman keresztnél találkozunk, onnan majd együtt ereszkedünk be a népszerű Jepii Mici völgyön keresztül Busteni-be. Nagyon izgalmas rész volt ez, a legtöbb helyen 5-6 méter széles volt a párkány, amely meredeken lejtett bal fele.


A felső zöld sáv a Caraiman nagy öv
   
    A párkány kényelmesen járható, jól kitaposott ösvény vezet végig egész a fehér völgy felső részéig. Közbe Jócóék már a platóra felértek, onnantól kezdve nekik könnyű terep vezetett a keresztig.


    Folyamatosan lefele mentünk vesztettük a szintet, aztán majd alattunk megjelent a fehér völgy, ahol eldöntöttük, hogy nem megyek kin rajta a platóra, mivel hágóvasat nem vittünk nem tudtunk volna biztonságosan kimenni a lefagyott hóban.


Costila nagy öv
     Kis tanakodás után észrevettük, hogy bal felől megy a Fehér völgy párkány, amin könnyedén kijuthatunk a Caraiman kereszthez, így nem kell annyi szintet másznunk ki a platóig majd onnan vissza ereszkedni a kereszthez. Ezen keresztül 20 perc után már a keresztnél voltunk, ahova nem rég érkeztek meg Jocóék is. Itt leültünk nassoltunk egy kicsit, végigpásztáztuk, hogy aznap merre jártunk, majd indultunk a hosszú völgyön lefele.
   
Igen igen ott jöttünk keresztül azon a zöld hosszú izén :D (Costila nagy-öv)
   Nemsokkal sötétedés előtt értünk be Busteni-ba ahol egy fagyi után vissza gyalogoltunk az autóig és hajnali 3 órára már haza is értünk. Összegezve a túrát, egyik nagy kedvencem lett, ide minden évben visszatérek, de legszívesebben már most indulnák vissza :) Bátran ajánlom mindenkinek aki szokva van a magashegyi környezettel, a túra hírneve nagyobb mint a valódi nehézsége. A királykő gerincén is találkozunk ilyen kitettségű szakaszokkal, csak oda jelzett út visz itt pedig az ember kell alaposan dokumentálódjon. 
    Ajánlom mindenkinek, hogy maga járjon utána az útvonalnak és ne olyan személyekkel mennyen végig ezen a szakaszon akik már ismerik, így megtapasztalja a felfedezés sikerélményét is. Számokban a túra a következőképpen néz ki: Táv: 17.11 km  - Magasság növekedés: 2168 méter  - Magasság csökkenés 2168 méter.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó írás, tetszenek a képek. Sose voltam a Bucsecsben, de ha megyek, ezt a túrát akarom mindenképp megcsinálni. :)

    VálaszTörlés